Ugrás a tartalomhoz

Reiszig Ede (főispán)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Reiszig Ede
Portréja a Vasárnapi Ujság 1892. évi 40. számából.
Portréja a Vasárnapi Ujság 1892. évi 40. számából.
Született1848. június 5.
Kámon
Elhunyt1908. augusztus 22. (60 évesen)
Graz
Állampolgárságamagyar
Házastársabr. Szegedy-Ensch Irma
GyermekeiReiszig Ede
SzüleiReiszig Alajos
Foglalkozásapolitikus, főispán
Tisztsége
  • Békés vármegye főispánja (1891. május 17. – 1892. szeptember 14.)
  • államtitkár (1892. szeptember 14. – )
  • magyarországi parlamenti képviselő (1892. november 21. – 1895. február 16.)
  • államtitkár (1894. augusztus 14. – )
  • Vas vármegye főispánja (1895. április 18. – 1904. április 24.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Reiszig Ede témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Id. Reiszig Ede (Kámon, 1848. június 5.Graz, 1908. augusztus 22.) Békés, majd Vas vármegye főispánja, kereskedelemügyi, majd belügyi államtitkár, ifj. Reiszig Ede genealógus édesapja.

Élete

[szerkesztés]

Hesseni származású honfiúsított nemesi család sarja, édesapja nemes Reiszig Alajos (1821–1853) törvényszéki táblabíró, édesanyja kisjókai Takách Kornélia (1824–1908). Középiskoláját a pesti piarista gimnáziumban végezte, ezt követően pedig jogot hallgatott Grazban, Pesten és Pozsonyban, ahol 1869-ben államvizsgát tett. Ezután Berlinben, Heidelbergben és Svájcban tanult. Leginkább az államtudományok, a nemzetgazdaság, a pénzügy, a politika, valamint az államjog érdekelte. Fivére Reiszig Alajos (18411914), a Szombathelyi Általános Takarékpénztár nagyérdemű elnöke, a Vasmegyei Casino Egyesület ügyvivő igazgatója, alelnöke, akinek a hitvese guári és felsőszelestei Guáry Mária (18441897) asszony volt.

Közéleti pályáját 1869. szeptember 1-jén kezdte meg Vas vármegye tiszteletbeli aljegyzőjeként, 1871 decemberétől első aljegyző, 1875-től pedig már főjegyző ugyanott. 1883-ban előbb rövid ideig helyettes, majd rendes vasi alispánként működött. 1891-ben Ferenc József felmentette Terényi Lajost, és egyúttal Reisziget nevezte ki Békés vármegye főispánjává. E tisztét nem sokáig viselhette, ugyanis 1892 őszén a király a kereskedelemügyi minisztérium államtitkárává tette meg. Innen alig két év múlva hasonló beosztásban a belügyminisztériumhoz került, de 1895-ben már Vas vármegye főispáni székében ült egészen 1904-ig.

Politikai tisztségei mellett Reiszig aktív közéleti szerepet vállalt. A Vasmegyei Casino Egyesület elnöke, Szombathely díszpolgára, az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt., a Déli Vasúttársaság és a Dunántúli Helyiérdekű Vasutak igazgatósági tagja is volt.

Családja

[szerkesztés]

1872. június 10-én Pozsonyban vette feleségül báró mezőszegedi Szegedy-Ensch Irmát (1851–1935), aki négy gyermeket szült neki:

  • Ede Alajos Imre Károly Mária Johanna Kornélia (1873–1946) történész, genealógus, családtörténeti író
  • Antónia (1875–1942) a Katolikus Sajtó Egyesület és a Katolikus Jótékony Nőegylet elnöknője
  • Lajos István (1876–1922) magyar királyi sorhajókapitány, folyamőr parancsnok, belügyminisztériumi osztályvezető; felesége: Bunzel Anna
  • Géza Mária Alajos (1877–1940) huszárezredes; neje: bezerédi Bezerédj Ilona (1884–1976)

Kitüntetései

[szerkesztés]
  • Vaskoronarend III. osztálya, 1889. (a közigazgatásban elért eredményeiért)
  • Ferenc József-rend nagykeresztje a csillaggal, 1904.
  • a szerb Takova-rend II. osztálya a csillaggal

Források

[szerkesztés]


Elődje:
Terényi Lajos
Utódja:
br. Tallián Béla
Elődje:
Radó Kálmán
Utódja:
Ernuszt József